Orsolyita nővérek Egerben

Magyarországra Szelepcsényi György prímás hívta meg az első orsolyita nővéreket. Első iskolájukat Pozsonyban nyitották meg 1676-ban. Az elkövetkező 100 évben sorra alapultak rendházaik szerte az országban: Kassán (1698), Varasdon (1703), Nagyszombaton (1724), Győrben (1726), Nagyszebenben (1733), Sopronban (1747), Nagyváradon (1772).

Egerbe csak az első világháborút követő időszakban költöztek a nővérek. A trianoni békeszerződés következtében Magyarországon a Római Unióhoz tartozó Orsolyitáknak csak kettő rendháza maradt: Győrött és Kisvárdán. Az Uniósok elveszítették az Anyaházat, a Tanulmányi házat és a Noviciátust.

Az ország megmaradt területein azonban új rendházak alapultak Bácsán 1923-ban és Egerben 1926-ban.

1927-ben Egerben a Széchenyi utcán létesítettek iskolát, melyet a második világháború utáni államosításig működtettek.

A rend fiataljai az egri alapítást követő néhány évben még átjártak Pozsonyba, de 1929-ben már útlevéllel sem léphették át a határt, így a rendi kiképzés megszakadt.
A nővérek 1931-ben az egri székeskáptalan nyaralóját vették meg, s itt alakították ki az új Noviniátust.

Az egri noviciátusból 1944 őszén - az orosz csapatok rohamos közeledtének hírére - személyi biztonságuk érdekében hazaküldték a fiatalokat. 1945 őszén a politikai viszonyok rendeződése és a háború befejezte után Pincehelyen folytatódott a fiatalok képzése. 1948-ban az államosításkor a rend minden intézménye megszűnt.

A rend csak a rendszerváltást követően kezdhette újra oktató-nevelő tevékenységét.